SwissFinance Zrt.

Az arany globális kereslete 2010-ben 10 éves csúcsot ért el a tonnánkénti igényt tekintve és abszolút rekordot ért el az értékét nézve, mivel erős kereslet jellemezte a piacot minden szektorban. Az aranykereslet 10 éves csúcsra jutott 3.812,2 tonnával és abszolút rekordot ért el a tavalyi kb. 150 milliárd USD értékével. Ez az óriási kereslet 2010. november 9-én új történelmi csúcshoz vezetett, a Londoni Nemesfémtőzsdén (London Bullion Market Association / LBMA) 1.421 USD-ig repítette az arany unciánkénti árát.

Főbb tényezők:

• Az ékszer szektor erős növekedésen ment át 2010-ben, az éves kereslet 17%-kal volt több mint 2009-ben. Ezt a növekedést az ékszerpiacon főleg az ázsiai igények okozták, gyakorlatilag Kína és India. A kínai kereslet várhatóan 2011-ben is folytatja gyors növekedését, mivel Kína gazdasági növekedése továbbra is erőteljes és gyors, míg az indiai arany-ékszer kereslet várhatóan szintén tovább növekszik.
• Az indiai piac újjáéledése és a felfokozott kínai arany kereslet hajtotta ázsiai fogyasztói nyomás következtében az ékszer-és befektetési kereslet elérte a teljes kínálat 51%-át 2010-ben.
• A jegybankok politikájában bekövetkezett strukturális változás értelmében 2010-ben a jegybankok 21 év után ismét nettó vásárlókká váltak, jelentős kínálatot foglalván le a piacon.
• Habár a befektetési kereslet 2%-kal csökkent 2009-hez képest, de még így is a valaha látott második legmagasabb volt a maga 1.333 tonnájával, azaz 52 milliárd USD. Az arany – mint értékmegőrző – iránti befektetési kereslet várhatóan erős marad. Ezt egyrészt a globális gazdaság újjáéledése és a pénzügyi kiegyensúlyozatlanság iránti bizalmatlanság magyarázza, másrészt a növekvő inflációs nyomástól táplált félelem fűti.

Arany keresleti statisztikák a 2010-es évre:

• Az arany kereslete 10 éves csúcsot ért el a maga 3.812,2 tonnájával 2010-ben. 5%-kal nőtt az éves kereslet, kissé a 2008-as csúcs szintjét megelőzve, még annak ellenére is, hogy 40%-kal drágult az éves átlagár 2008 és 2010 között. Az értékét tekintve az éves kereslet 38%-kal erősödött 150 milliárd USD rekord szintre.
• Az ékszerészeti kereslet különösképpen erőteljes volt, a valuták többségében megmutatkozó rekord aranyárak ellenére is. Az arany ékszerek éves kereslete 17%-kal nőtt 1.760,3 tonnáról (2009) 2.059,6 tonnára (2010). Ugyanebben az időszakban az éves átlagár 26%-kal emelkedett. Az értékét tekintve mindez rekord éves keresletet eredményezett 81 milliárd USD értékkel.
• A befektetési kereslet – mely magában foglalja a tömböket, érméket, ETF-eket és egyéb hasonló termékeket, de nem foglalja magában az OTC befektetési keresletet – stabil maradt 2010-ben is, a 2009-es kivételes szinthez képest mindössze 2%-kal csökkent. Az értéket tekintve mindez 23%-os emelkedést jelent 43 milliárd USD-ről (2009) 52 milliárd USD-re (2010). A fizikai tömbarany kereslete az egész év során kifejezetten erős volt és éves szinten rekord szintű 56%-os növekedést tudott elkönyvelni, elérvén a 713,2 tonnát.
• Az ETF-ek és hasonló termékek iránti kereslet 338 tonna volt 2010-ben, azaz elérte a teljes kereslet 9%-át. Habár ezen adat 45%-os visszaesést mutat a 2009-ben elért 617,1 tonnás csúcshoz képest, azonban még így is a valaha feljegyzett második legjobb év volt. 2010 év végén az ETF-ekben és hasonló termékekben lévő teljes arany vagyon 2.175 tonnán állt 96 milliárd USD értékkel.
• A technológiában használt arany kereslete 419,6 tonnára, azaz 12,4%-kal emelkedett a 2009-es szinthez képest, mivel az elektronikai és félvezetői szegmens fűtötte a szektor újjáéledését az által, hogy a keresletet visszaállította az eredeti hosszú távú trendek szintjére. Az éves kereslet 41%-kal szárnyalt USD alapon a rekordnak számító 17 milliárd USD szintre.
• India volt 2010-ben a legerősebb növekedési piac. A teljes évi fogyasztói kereslet elérte a 963,1 tonnát, amely 66%-os növekedést jelent 2009-hez képest, mely emelkedést nagyrészt az ékszer szektor indukálta. Az értékét tekintve ez 38 milliárd USD-ét tett ki.
• Kína volt 2010-ben a befektetési arany kereslet legerősebb piaca. Az éves kereslet 70%-kal nőtt a tömbökre és érmékre, elérvén a 179.9 tonnát, melynek értéke megközelítőleg 7 milliárd USD.
• A világ arany kínálata marginálisan, 2%-kal nőtt a 2010-es évben. Számos új bányaprojekt indult el különféle országokban, melyek hozzájárultak az aranybányászati kínálat növekedéséhez. A teljes arany kínálaton belül a reciklált (újrahasznosított) arany, mely általában 40%-át adja a teljes kínálatnak, 1%-kal esett vissza az előző évhez képest 1.653 tonnára.

Forrás: World Gold Council (fordította a SwissFinance Zrt.)

Newsweek – special edition // 2011-01-24
Everything GOLD is new again by Shayne McGuire

A Világbank elnöke, Robert Zoellick, maga javasolta 2010 novemberében, hogy a világ gazdaságai ismét segítségül hívhatnák a régi, megbízható nemesfémet annak érdekében, hogy az segítsen valutájuk stabilizálásában.

Shayne McGuire, profi arany alapkezelő, állítása szerint az arany előtt nincs más irány, mint hogy felfelé menjen az ára. McGuire egyébként egy globális kutatóintézet elnöke és ő menedzseli a világ egyik legnagyobb nyugdíjpénztárának, a Teacher Retirement System of Texasnak az 500 millió USD-és arany alapját, melynek neve GBI Gold Fund.

Miután számos jelentős vállalat omlott össze az elmúlt időszakban – köztük a világ legnagyobb bankja, a Royal Bank of Scotland, és a világ legnagyobb biztosítója, az American Insurance Group (AIG) – és irányításukat átvették a nyugati kormányok, az emberek végre megértették, hogy szükségük van egy olyan időtálló pénzügyi biztosítékra, amely révén vagyonuk egy részét kivonhatják az egyes kormányok és pénzügyi cégek befolyása alól. Csakis egyetlen életképes és likvid befektetési forma van a világon, amelyik lehetővé teszi, hogy az ember kivonja vagyonát a pénzügyi rendszerből: az arany!
A hiperinfláció szerencsére ritka alkalom és jelenleg talán kicsi a valószínűsége annak, hogy bekövetkezzen. Azonban érdemes azt is szem előtt tartani, hogy mind a 30 dokumentált esetet – amikor hiperinfláció volt – elszabadult kormányzati deficitek okozták.

A történelem során használt összes papírpénz veszített az értékéből az arannyal szemben, mégpedig a legdramatikusabban épp olyan időszakokban, mint a mostani. Az arany az egyetlen olyan hiteles valuta, melynek mennyisége nem növelhető a kormányok akarata szerint azért, hogy fedezni lehessen általa a kormányok költekezési szükségleteit válság idején. Az arany természeténél fogva egyrészt ritka fém, másrészt a papírpénz mennyiségének növekedésére értékemelkedéssel reagál.

Nyugodt szívvel ki merem jelenteni, hogy a Nagy Gazdasági Világválság óta látott legnagyobb válság hatására olyan történelmi befektetési átrendeződések szemtanúi leszünk, melyek komoly lehetőségeket fognak az időben ébredők számára tartogatni. Ennek egyik fő haszonélvezője az arany lesz! Abszolút meggyőződésem, hogy a jelenlegi pénzügyi feltételek hatására a világ legnagyobb nyugdíjalapjainak is változtatniuk kell a befektetési stratégiájukon. A miért megértése végett górcső alá kell venni a világ legnagyobb nyugdíjalapjainak eszköz allokációját. A nyugdíjalapok, mint az, amelyiknek én is dolgozom, jelentős hatást gyakorolnak a világpiacokra, mivel együttesen 24 ezer milliárd USD-ét kezelnek, ám jelenleg az arany elhanyagolható részét teszi ki eszköz allokációjuknak.

A Teacher Retirement System of Texas magánnyugdíjpénztár GBI arany alapja, melyet én menedzselek, eszközeinek nagyobb részét tartja aranyban, mint bármelyik másik nagy (10 milliárd USD-ét meghaladó) nyugdíjpénztár. Azonban még az általunk aranyban tartott százalék is csekélynek nevezhető, ha összehasonlítjuk a többi fő eszközosztályba sorolt instrumentummal, mint például a részvényekkel és államkötvényekkel. A helyzet a többi nyugdíjpénztárnál talán még rosszabb. Egy átlagos nyugdíjpénztár összes eszközéhez képest a nyersanyag befektetések mindössze kb. 3%-ot tesznek ki és a nemesfémek kb. 5%-át alkotják a nyersanyag portfóliónak, így elmondható, hogy az arany a nyugdíjpénztár összes befektetésének mindössze 0,15%-át alkotja. Ehhez még adjuk hozzá az aranybánya részvényeket és arany ETF-eket (talán még egyszer 0,15% maximum) és kiderül, hogy egy tipikus nyugdíjpénztár kevesebb, mint 1/3-ad %-ot, azaz teljes vagyonának 0,3%-át tartja aranyban, ami gyakorlatilag semmi!

Az elmúlt évtizedben a részvények átlagosan 24%-al értékelődtek le, míg az arany 280%-ot erősödött. Az arany még a 2002 – 2007-es részvénypiaci rallyban is felülteljesítette a részvényeket. Ennek ellenére napjainkban a legtöbb pénzügyi szakember nem tekintett eddig az aranyra úgy, mint fő befektetési lehetőségre.

A világ számos meghatározó gazdaságában felgyülemlett hatalmas államadóság hatására a globális államkötvény piac jelentősen átrendeződhet. Vajon hol keresne befektetési lehetőséget ez a 30 ezer milliárd USD, mely a világ államadósága? Részvényekben? Ingatlanokban? Mivel a nyugdíjpénztárak kitettsége már így is magas a részvényekben és egyéb eszközökben, mint az ingatlanokban vagy a magántőkében, logikusan elvárható, hogy e tőke egy kis része – mondjuk 500 milliárd USD (1,66%-a az egésznek) – átcsoportosulna egy időtálló valódi értékbe: az aranyba! A legtöbb nyugdíjpénztár gyakorlatilag a nulláról indulna, ha figyelembe vesszük azt az elképesztően alacsony százalékot, melyet a nemesfém képvisel a teljes befektetési portfólióból jelenleg. Ezt a jelenséget, amikor hirtelen nagy mennyiségű befektetési pénz áramlik az aranyba, egy iparági specialista a következő hasonlattal szemléltette: ez olyan lenne, mintha egy elefántot akarnánk belökni egy postaládába.
1.300,- USD-és unciánkénti árfolyamon a világ összes eddig kitermelt aranyának – minden ékszer, érem, tömb, fogtömés, templomi dísz, stb. – az értéke megközelítőleg 6500 milliárd USD. Csakhogy a világ aranyának döntő többségével, mint pl. az aranygyűrű az ujjamon, nem lehet kereskedni. Valójában a világ összes eddig kitermelt fizikai aranyának kb. 5%-val kereskednek évente. Ennek alapján a befektetési aranypiac nagyjából 320 milliárd USD-re tehető évente. 2009-ben kb. 2500 tonna aranyat bányásztak, melynek értéke a 2009-es arany átlagáron számítva kb. 80 milliárd USD. A világ arany kitermelésének picit több mint a felét az ékszerészet és az ipar hasznosítja, tehát kevesebb, mint évi 40 milliárd USD értékben érhető csak el a globális befektetői közösség számára. Ez a szám nagyjából megegyezik a Google részvények 20 napi kereskedésének összegével, és az csak az amerikai tőzsdék egyetlen részvénye.

Amikor a nyugdíjpénztárak tényleg az arany felé fordulnak, úgy az áremelkedés meredek és gyors lesz. Amennyiben az arany a jelenlegi elhanyagolható szintről, melyet a világ legnagyobb portfólióiból birtokol, csak 1 vagy 2%-ra emelkedik, úgy az áremelkedés nagyon jelentős lesz. A 10.000,- USD-és unciánkénti ár abszolút reális lehet. Nem először történne hasonló az arannyal, mivel az 1980-ig tartó 9 éves időszak alatt az arany ára 23-szorosára ugrott. Ráadásul akkoriban senki sem kérdőjelezte meg az USA fizetőképességét, sem a bankrendszer egészségét.

A történelem folyamán sokszor előfordult már a világon, hogy egyes kormányok az összeomlás szélére vezették országukat, amikor a „gazdaság megmentésére” hivatkozva a növekvő közkiadások fedezését pénznyomtatással igyekeztek fedezni. Ilyen időkben, mielőtt meghoznánk döntésünket a tekintetben, hogy vagyonunk hány százalékát osszuk meg a részvények és az állampapírok között, az alábbi kérdéseket is fel kell magunknak tennünk:
Mennyi pénzt akarok egyáltalán magában a pénzügyi rendszerben tartani?
Kellően védve vagyok-e azoktól a kormányzati hibáktól, melyek vagyonom elvesztésével járhatnak?

A jelenlegi változások tükrében, mellyel a legtöbb egyéb eszközosztály szembesül, a befektetőknek alaposan el kell gondolkodniuk az aranyról. NINCS egyetlen megbízható modell sem arra vonatkozóan, hogy meghatározhassuk túlértékelt-e az arany!

Mi történne, ha a befektetők úgy döntenének, hogy vagyonuk 3-5 %-át befektetik aranyba?
Figyelembe véve, hogy jelenleg a globális pénzügyi eszközök mindössze 0,6%-a van aranyban, egy ilyen lépés az arany árát dollár tízezrekre repítené.
De amikor elérnénk ezt a szintet, az végső soron azt jelentené, hogy az arany eszméletlenül megdrágult? Vagy csak annyit jelentene, hogy a világ hite a hazug kormányok által elértéktelenített papírpénzben megingott?
Melyik valuta a megbízhatóbb?
Melyik a valódi pénz?
Ha az államkötvények globális piaca válságba sodródna, hová fordulnának az alapkezelők? A részvények, ingatlanok vagy az eredeti kemény valuta, a nemesfémek felé?

Tegnap olvastuk ezt a cikket a TheStreet oldalán (link a cikk végén), és gondoltuk lefordítjuk, mert bár a mi táblázatunk szerint is elég “meredek”, amit az arany produkál, de az ár amit ebben a cikkben jósolnak, az a legvisszafogottabban nyilatkozva is minimum döbbenetes…

A cikk:
———————————————————————————————————
Az euró zónát övező adósságpániknak, a BP (British Petrol) olajszennyezésének, illetve a dagadó munkanélküliségnek köszönhetően az arany ára 11%-al emelkedett 2010-ben. Ezek az okok együttesen csillapították a befektetők kockázatvállalási hajlandóságát és tovább fokozták az aranyvásárlási lázat.
De vajon meddig emelkedhet még az arany ára?

Doug Kass, a Seabreeze Partners Long/Short LP cég egyik tulajdonosa, aki pontosan megjósolta a piaci mélypont alakulását 2009 márciusában, azt nyilatkozta a RealMoney Silver –nek, hogy az arany ára akár meg is duplázódhat. Kass csatlakozott azon híres befektetési szakemberek táborához, akik azt állítják, hogy az arany ára hamarosan elérheti az 1980-as év rekord szintjének inflációval korrigált mértékét, ami 2,300 dolláros unciánkénti árfolyamot jelentene.

Kass persze nincs egyedül azzal az elképzelésével, hogy az arany növekvő trendben van. Jim Rogers szerint az arany árának, függetlenül a gazdasági fellendüléstől el kell érnie a 2,000 dolláros szintet. Rogers egy interjúban a következőket mondta: „amennyiben világgazdasági fellendülés következik be, akkor az emelkedést a nyersanyagok fogják vezetni. Ha viszont a válság tovább fokozódik, akkor is a nyersanyagok fogják képezni a legvonzóbb befektetési célpontot, mivel a válság csökkentése érdekében a kormányoknak tovább kell majd folytatniuk a papírpénzek nyomtatását.” Rogers nem vásárol aranyat ezekben a rekord magasságokban, de nem is ad el.

David Tice, vezető elemző szerint 2010 végére az arany el fogja érni a 2,500 dolláros szintet, de ebben az esetben az S&P 500 index 400 pontra fog lezuhanni. Mások úgy vélik, hogy az arany ára és a Dow Jones Industrial Average index vissza fog állni a korábbi, történelmi 1:1 arányú szintre, amely akár 15,000 dollárra is repítheti az arany árát, vélekedik Mike Maloney, a Rich Dad’s Guide to Investing in Gold and Silver (Gazdag Papa tanácsa hogyan fektess aranyba és ezüstbe) szerzője.

“Ha a történelem megismétlődik és az arany ugyanazon papírpénzmennyiség fedezetéül fog szolgálni, mint 1934-ben és 1980-ban, akkor 15,000 dolláros vagy még ennél is magasabb unciánkénti árral kell számolnunk 2-5 éven belül.”

Maloney a papírpénz mennyiség alatt a forgalomban lévő dollárokat és a rulírozó hiteleket is érti (folyamatosan megújuló hitel, mint pl. folyószámla hitel, vagy hitelkártya). Ezt azzal magyarázza, hogy az emberek által a hitelkártyájuk terhére elköltött összegek beleszámítanak a forgalomban lévő papírpénz mennyiségébe, amíg visszafizetésre nem kerülnek,

Ennek volt előzménye is, amikor 1980-ban 3 hónapra arannyal fedezték az összes papírpénzt és az arany ára elérte a 800 dolláros unciánkénti rekord szintet.

Más elemzők ennél konzervatívabbak. Dennis Gartman, a Gartman Letter szerzője azt mondta nem régen egy nekem adott interjúban, hogy “halvány lila gőzöm sincs [milyen magasra kúszik az arany]. Akkor sem tudnék mást mondani neked, ha az életem múlna rajta, maximum annyit, hogy felfelé mutató trend van…”

Forrás: Alix Steel – NEW YORK (TheStreet)

Tavaly ősszel támadt fel a befektetési célú arany iránti kereslet Magyarországon. Az aranyláz január környékén némileg gyengült, ám áprilisra a korábbi rohamot is meghaladta az érdeklődés, és ez továbbra sem csökkent – mondta el a Privátbankár kérdésére Nagy Attila, a Solar Capital értékesítési vezetője. A korábbiakhoz képest az a különbség, hogy a pánik és félelem helyett most már inkább a tudatos portfólió-építés jegyében vásárolják a befektetők az aranyat.

Nincs oka aggodalomra annak sem, aki a korábbi vásárlási rohamokból kimaradt: Nagy Attila elmondása
szerint rövidtávon az árak kis mértékű ingadozása, oldalazás várható, ám közép- és hosszú távon stabil
áremelkedésre számíthatnak a befektetők.

Az arany likvid, időtálló, értékálló, konzervatív befektetés – sorolta az előnyöket az elemző. Az
aranytömb mindig a befektető személyes tulajdonában van, bármikor készpénzzé tehető, akár külföldön is.
Ehhez azonban az szükséges, hogy megbízható partnertől szerezzük be a bizonyítottan megfelelő eredetű és minőségű aranyat.

A befektetési aranypiacon a legjobbak a 999,9 ezrelék finomságú, az ún. „négykilences” rudak, tömbök és érmék. Ezeknek van általános, világméretű befektetési piaca, a kisebb tisztaságú termékeket csak nyomott áron és szűk körben vásárolják fel.

Mindenképpen érdemes nemzetközileg elfogadott, négykilences aranytömböt vásárolni, ellenkező esetben ugyanis komoly veszteségeink keletkezhetnek eladáskor. Amennyiben Magyarországon gyártott tömböket szeretnénk külföldön értékesíteni – például euró-beszerzési céllal -, komoly bevizsgálási procedúra elé nézhetünk, amely nem csak az időnket rabolhatja el: költségeit is nekünk kell állni.

Az aranyvásárlás menete Nagy Attila szerint egyszerű procedúra, gyakorlatilag csak a vételárról kell gondoskodnunk: a solargold.hu oldalon például egy megrendelőlap kitöltése után akár már 24 órán belül a tulajdonoshoz kerülhet a tömb. Az eladás sem bonyolultabb: a SolarGold is visszavásárolja a forgalmazott aranyat, de minőségének köszönhetően akár külföldön is könnyen pénzzé tehető. A fizikai aranytömb eladása-vétele vám- és áfa-mentes, valamint illeték sem terheli – mondta el Nagy Attila.

Forrás: www.privatbankar.hu

Az európai központi bankok 144 tonna aranyat értékesítettek az év eleje óta, a
hamarosan lejáró második központi banki aranymegállapodás (CBGA) keretében -
közölte kedden az Arany Világtanács (WGC). A 2009 szeptember 27-én lejáró, öt évre
szóló megállapodás keretében idén 500 tonna arany eladására van lehetőség.

Az aranymegállapodások akkortól datálódnak, amikor az euró 1999-ben elszámolási egység
lett, azóta a megállapodások keretében aranyeladásokkal védik szükség esetén az eurót. Idén
eddig a legnagyobb aranyeladók Franciaország és az Európai Központi Bank (EKB) volt. Az
előbbi 82,0 tonna, utóbbi 35,5 tonna aranyat értékesített. Tavaly a bankok eladása 358 tonna,
egy évvel korábban 475,8 tonna volt.

A WGC a bankok aranyeladásának csökkenő tendenciája alapján azt a következtetést vonta
le, hogy a központi bankok egyre kevésbé akarják csökkenteni aranytartalékukat. A WGC
adatai szerint az idei második negyedévben globálisan a jegybankok 14 tonnával növelték
aranytartalékaikat, az egy évvel korábbi 69 tonna csökkentéssel szemben.

A bankok közötti aranyeladásra vonatkozó új megállapodás automatikusan meghosszabbodik
2014-ig – jelentették be nemrég. Ennek új eleme, hogy évi 400 tonnában korlátozza az
aranyeladást, míg a még érvényben lévő, szeptember 27-én lejáró megállapodás ezt évi 500
tonnában limitálja.

A cikket itt találja az [origo]-ban

Három hete nem látott szintre emelkedett az arany ára pénteken, miután Kína
bejelentette, hogy 1000 tonna fölé emelkedett aranykészletének nagysága.

A Reuters tudósítása szerint egy pekingi illetékes kijelentette, hogy Kína aranytartalékai 2003
óta 454 tonnával 1054 tonnára emelkedtek, amivel az ázsiai ország a világ ötödik
legnagyobb aranybritokosa lett. A kínai aranyszövetség szerint Peking akár 5000 tonnára is
emelheti a tartalékainak nagyságát.

A kínai aranykészletek növelését az indokolja, hogy Pekingben egyre inkább aggódnak a
dollár értékvesztése miatt. Kína 2000 milliárd dollárnyi amerikai állampapírt tart.
A piac további kínai vásárlásokra számít, ami felfele tolta az arany árát a piacon. Egy uncia
arany pénteken 911,80 dollárba került, szemben a csütörtöki 902 dolláros értékkel. A héten 5
százalékos volt az ár emelkedésem, amiben az is szerepet játszott, hogy Indiában április 27-én
lesz a világ egyik legnagyobb aranyvására, ami tényleges aranykeresletet is megdobta.

A cikket itt találja az [origo]-ban

Országunkra is hatással van a nyersanyag árának meredek emelkedése. Kiadási oldalon az energia, bevé teli oldalon a gabona és a kukorica ára duplázódott meg. Ha az elmúlt hetekben egy kicsit mérséklődtek is a világpiaci árak, az alapnyersanyagoknál nem kell tartani (a tőzsdét fenyegető) árzuhanástól.

Hatalmas iramban nőttek a világpiacon a nyersanyagok és nemesfémek árai. Bár a kőolaj ára most kiszámíthatatlanul ingadozik, ez minden negatív hírre följebb szökik, mint nemrég egy eltört ecuadori olajvezeték miatt. A többi alapanyag esetében is szinte pánikszerűen reagál az árutőzsde. A búza ára idén egy nap alatt 25 százalékot ugrott, amikor az egyébként exportőrnek számító Kazahsztán kiviteli vámot vetett ki a gabonára.

A nyersanyagárak felfutása azért is sajátos jelenség, mert jelenleg nem sok esély látszik arra, hogy a világgazdaság felpörögne, sőt? Ha pedig lassul a gazdasági növekedés, akkor ez jellemzően csökkenti a benzin, a hús és az infrastruktúra iránti keresletet – még az ékszerpiac is megérzi az ilyesmit. Ennek dacára egyre növekszik az olaj, a réz, a gabona és az arany ára.

Már több éve tart a szédítő áremelkedés, a kereskedők pedig további emelkedésre számítanak. Rövidtávon várhatóan fokozódik a befektetők spekulatív kereslete is. Világszerte tekintélyes vagyonok várnak jövedelmező befektetésre. De már elhangzottak az első figyelmeztetések is: az internet- és az ingatlanbefektetési léggömb kipukkadása után – bizony mindkettő jó nagyot szólt – most a nyersanyagpiacon fenyeget hasonló veszély.

Túl gyors a felfutás

ÉV ELEJE ÓTA A LEGGYORSABBAN a nemesfémek ára ívelt föl, például az elektronika mellett az autó katalizátorokhoz is használt palládiumé 56 százalékkal. Az arany iránti kereslet jelentős része a befektetők igyekezetéből származik, akik szélesíteni akarják portfóliójukat, hogy védekezzenek az infláció ellen. Ez látszik az aranyra jegyzett alapok növekvő forgalmából is (tőzsdén kereskedett befektetési alapok, Exchange Traded Funds, ETF).

Akadozik a platina termelése: a délafrikai erőművek túl kevés áramot adnak a bányáknak és a kohóknak, emiatt érezhetően visszaesett a kitermelés és a feldolgozás – márpedig Afrika csücske adja a világ platinaszükségletének 80 százalékát. A palládium pedig fontos nyersanyag az elektronikai iparban, az autógyártásban (katalizátorok) és az ékszerkészítésben.

A mezőgazdasági javak közül a leggyorsabban az élvezeti cikkek (soft commodities) ára emelkedett, ez a folyamat acukrot ragadta magával utoljára. Ennek ára pár hónap alatt, 2006 elejére több mint a duplájára szökött. Ám 2007 közepére a cukor árfolyamnyeresége elolvadt, mikor a nagyarányú dél-amerikai termelés túlkínálathoz vezetett.

Alig lemaradva az élvezeti cikkektől következnek a gabona és az olajos magvak, ezek élelmiszerpiaci és takarmányozási szerepükön túl szintén szolgálhatnak az etanolgyártás alapanyagául. Eközben megdrágultak az ipari és a bázisfémek (base metals: cink, nikkel, ólom, ón, réz – régebben színesfémek gyűjtőnéven; gyakran az alumíniumot is ide sorolják). Tavaly dollárban számolva 58 százalékkal nőtt az olaj ára. Ám a 2007-es év két éllovasa mégis a búza és a szója volt, ezek ára 83, illetve 77 százalékkal emelkedett.
Hosszú távon azért nő a kereslet, mert a Föld népessége gyarapszik, létszámban és jólétben egyaránt. A kínálat viszont csak lassabban tud ezzel lépést tartani, gondoljunk csak a véges termőföldekre vagy lelőhelyekre. Rövidtávon tehát a termelésben adódhat szűk keresztmetszet. Szintén megnőtt a befektetők kereslete, ők a drágulás ellen akarnak védekezni. A pénz értékvesztésétől való félelem olyan “nyájösztönt” válthat ki, amely gyorsítja az áremelkedést.

Az árstabilitás fenntartásán őrködő jegybankok gondja emiatt kettős: egyrészt a drága nyersanyagok nem csak az inflációt szítják, hanem a fogyasztók és a munkavállalók ilyen irányú várakozását is. Ami az előrehozott vásárlásaik miatt további áremelkedést hoz, még az energia- és élelmiszerár növekedés nélkül számított maginflációs mutatóban is. Másrészt később a magasabb árak gátat szabnak a háztartások fogyasztásának, ezzel visszafogják a gazdaság növekedését is.

Kína meghatározó szerepe

A NYERSANYAGOK KÖZÜL az ipari fémek aktuális árszintje kötődik legerősebben a részvényárfolyam alakulásához. Ám egyelőre a fémek dacolnak ezzel a hagyományos szabályszerűséggel. Az alumínium ára az év eleje óta 27 százalékkal nőtt, ugyanebben az időszakban a réz londoni jegyzése (LME: London Metal Exchange) közel 22 százalékkal. Kevésbé intenzíven emelkedett az ón (+12,5 százalék) és a cink (+ 10 százalék) ára. Mindezek láttán felvetődik a kérdés: hamarosan véget ér a drágulás? Vajon az USA gazdaságának megtorpanása érezhető lesz-e a fémek piacán is?

Az ipari fémek árfolyama azonban sokkal inkább kötődik a felzárkózó országok – mindenek előtt Kína – gazdasági növekedéséhez. Jelenleg pedig a világ legnépesebb országa megállíthatatlannak tűnik. A nyári olimpia megrendezéséig teljes fordulatszámon fog pörögni a kínai gazdaság motorja – tehát egyelőre nem számíthatunk a cink, nikkel, ólom, ón és réz iránti kereslet lanyhulására.

Ám a további prognózisokról már megoszlik a közgazdászok véleménye. Az optimisták arra számítanak, hogy a nyersanyagkereslet általános marad, míg a pesszimisták arra, hogy tőzsdei léggömb alakul ki. Szerintük Kína viharos gazdasági növekedése felfűti az inflációt – és a lufi még az idén kidurranhat.

Döntőnek bizonyulhat még a fémek árának alakulásában az, hogy a felzárkózó nemzetgazdaságok mennyire tudják függetleníteni magukat az Egyesült Államok gazdaságától. Mindenesetre a magas árszintet elősegíti még az is, hogy Kína – részben az olimpiai játékokkal összefüggésben – feltölti nyersanyagtartalékait. A stadionok, a kiszolgáló épületek és a teljes infrastruktúra kiépítése máris temérdek rezet és alumíniumot nyelt el.

Spekulációs árak

BÁR AZ EGYES FÉMEK ÁRAI erős párhuzamosságot mutatnak – szakszerűen szólva szorosan korrelálnak -, más tényezők is kihatnak az árak alakulására. Ez pedig eltérésekhez vezethet az egyes fémek nyersanyagpiaci jegyzésénél. Például az alumínium jócskán profitál a repülőgyártásból, hiszen ezt a fémet kedvező tulajdonságai miatt nagy mennyiségben használják a gépek törzséhez és szárnyához. A rézre viszont főként az elektronikai és a szaniter iparban van szükség.

Végső soron a nyersanyagárak alakulását nagyban meghatározzák a spekulatív célú vásárlások. Ezek alakulását azonban nehéz előre jelezni. A világ legfontosabb fémtőzsdéje, a london LME ugyanis – ellentétben olyan nagy nyersanyagpiacokkal, mint a New York Mercantile Exchange [Nymex] vagy a chicagoi CME Group – nem eléggé likvid, azaz nincs elég nagy forgalom. Ezért van olyan kevés speciális befektetési termék (strukturált termékek, garantált alapok stb.), amely ipari fémekre koncentrálna.

Összességében viszont széles a nyersanyagokkal foglalkozó befektetési termékek palettája. Ezek működési mechanizmusát azonban ismernie kell a befektetőnek – így aki kicsiben, vagy komolyabb előtanulmányok nélkül, kis összeggel be akar szállni a nagy “játékba”, annak a certifikát típusú befektetések (lásd Befektetési Tippünket) kínálkoznak. Bár ezeknél jelenleg az aranyra és az olajra kell szorítkozni.

Úgy tűnik, hosszú távon is tartós marad a drágulás: a kereslet nő, és a kínálat csak mögötte kullog. A befektetők spekulatív vásárlásai azonban veszélyeket jelentenek, és valóban létrejöhet az árutőzsdén is a rettegett lufi. Ezért a nyersanyagokkal való nagybani spekuláció csak “főfoglalkozású” profi, nagyon rövidtávra kalkuláló, vagy valóban hosszú távra tervező befektetőknek ajánlható.

Forrás: Haszon